Marcellvár
A szepességi Káposztafalva
határában található Marcellvár kapcsán érdekes
kérdések vetődnek fel.
Előfordulhat, hogy eredeti névadója („első telepes”) az a Marcell
prépost, akit 1095-ben Szent László Lengyelországba küldött az oda
menekült leendő Könyves Kálmán királyért.
Ebben az esetben rögtön érthetővé válik, miért éppen az
akkori préposttal akarja 1250-ben újjáépíttetni IV.Béla a
várat. Egyben kiváló kronológiai fogódzót nyerünk a Marcellvárhoz
hasonló archaikus kővárak korára nézvést. Márpedig ezek körül
komoly vita van Erdélyben is, ahol számosabb található közülük a
Keleti- és a Déli-Kárpátok vonulatainak medence felé eső
magaslatain.
Tulajdonképpen Lengyelország felől hasonló szerepe lehetett
Marcellvárnak is.
Tovább »
Két Pszet
Két Pszet nevű várra is vannak adataink, Nagypszet és Kispszet.
Hasonlóan Nagykemlék és Kiskemlék, vagy Nagykladusa és Kiskladusa
váraihoz.
Bár várispánságként - hasonlóan Kemlékhez - csak egyes számban
emlegetik. 1266-ban Péc nembeli Dénes volt Pszet ispánja, de
elődjét, Miroszlávot már a magyar hódítás előtti időben, 1072-ben,
IV. Kresimir horvát király oklevele is említi.
Most már csak azt kell megfejteni, vajon hol állt a két Pszet
vára? Annyit tudunk, hogy valahol Bosanski Petrovac környékén, mely
a vidék jelenlegi legnagyobb települése, a Bihácsot Jajcával
összekötő út mentén.
Magán Petrovácon azonban biztosan nincsen sem egy, sem két
vár. Tippem Nagypszet azonosítására, a közeli - későbbi nevén
- Germecsgrádnak nevezett rom, 3 km-re délre tőle pedig a Gradics
nevű másik várhely lehetett Kispszet:
Tovább »
Gilvács
A Szatmár megyei Gilvács váráról eddig csak két történeti adatot
ismertünk, a vár pontos helye ismeretlen volt. 1316-ban a kiskirály
Borsa Kopasz Jakab ellen királyi várnagya, Bátori János megvédte.
Még 1338-ban is volt várnagya, később már nem említik.
Gilvács faluban, Nagymajtény mellett azonban nem ismerünk
vármaradványt. De mint tudjuk, semmit sem lehet megtalálni ott,
ahol nincsen.
Van viszont Gilvács-puszta Nagyszokond mellett. Valószínűleg itt
lesz a keresett vár helye.
Tovább »
Kölesér
Viszonylag ritka dolog, hogy folyóvízről kapja a nevét egy
település. Ilyen például Sárospatak, vagy Kölesér. A kettő közt az
a különbségek egyike, hogy utóbbi már nem létezik.
A késő-középkorban még jelentős mezővárost a lakosai a török
időkben elhagyták és átköltöztek az addig jelentéktelen kis faluba,
Szalontára. Nagyszalonta, mint tudjuk Arany János szülőhelye. Ennek
határába esik ma a köleséri Várdomb.
Tegnap vettem észre a maradványait a Google-n. Dél-Bihar
legnagyobb vára lehetett. Nem véletlen tehát, hogy itt volt a
bihari (váradi) egyházmegye egyik főesperességének a székhelye.
Tovább »
Beregardó
Mai megfigyelésemről kell beszámoljak. Eddig ugyanis foglalmam
sem volt róla, hogy a Beregszásztól közvetlenül északra található
Beregardón (régebbi nevén Végardón) is volt egy vár.
Az első katonai felmérés térképén tűnt fel. A kapcsolódó
országleírás is megemlíti a ragyogó kilátást nyújtó hegyen egykor
létezett s a térképen is jelzett vár árkait.
Ha valaki arra jár, kérem nézze meg s dokumentálja a
helyszínt. Az eddigi szakirodalomban egyáltalán nem szerepel.
Tovább »
Hevesvár újra
Hevesvár helyéről már egyszer írtam, akkor a később lebontott
18. századi kastély előzményének feltételeztem az Árpád-kori
várat.
Abból indultam ki - mások nyomán - hogy a török-kori vár
biztosan másik helyen lehetett, a mai főtéri katolikus templom
körül. Nem akarom részletesen elemezni, milyen sztereotípiák,
megdönthetetlennek vélt elméletek alapján indultam ki ebből a
dogmából...
Végülis az eredmény szempontjából közömbös. Elemezve a hazai
központi helyek fejlődését, Heves kérdésével is újra szembesültem.
Mai ésszel azt mondom, a korai vár ugyanott lehetett, mint a
török-kori. Magától értetődő ugyanis, hogy ugyanazok az adottságok
érvényesültek a 16. században is, mint 5-600 évvel korábban. S
általában a legegyszerűbb megoldás a legjobb!
Négyszögletes árkát egy 1762-ből származó térkép még ábrázolja
is:
Tovább »
Galas
Mindeddig, Thallóczy Lajos és Engel Pál nyomán, rossz helyen
kerestem Galas várát. A két jeles történész Banjaluka területén
vélte megtalálni, mondván, hogy jelentős hely volt, egy várispánság
névadója.
Banjaluka vára azonban már az 1150 körül író arab al-Idríszi
művében is szerepel Banja néven. Ugyanakkor adataink szerint Galas
a boszniai Ozora irányába esett. Az pedig nem a Verbász, hanem a
Boszna mellékfolyója.
Engel megemlíti Dj. Mazalics 1950-ben publikált nézetét is, aki
szerint a Velika- és Mala Ukrina találkozásánál lehetett Galas
vára. Nos, alighanem ott is volt! Ma Kulasi névre hallgat (magyar
fonetikusan írtam).
IV. Béla 1244-ben Ninoszláv boszniai bán megfenyítésére
vonuló hada itt táborozott a hadjárat elején. III. Endre
pedig 1293-ban Babonics Radoszláv bánnak adományozta Galas
várát.
Ezek szerint némileg nagyobbra kell venni a középkori Magyar
Királyság területét Boszniában, mint ahogy azt eddig ábrázolták. A
Gradina felirat jelzi a várhegyet:
Tovább »
Alsónyék-Kesztölc
Történelmünk egyik érdekes, ám a későbbi korok földmunkáinak
mára áldozatul esett létesítménye volt az a kettős motte
(földhalomvár), amelyiket az első katonai felmérés térképe
jelez a mai Alsónyék északi határában, a középkori Kesztölc
területén.
Ki ne ismerné a legrégibb magyar nyelvemléket, a tihanyi
alapítólevél (1055) magyar nyelvű részletét: "inde ad Casteilc et
Feheruuaru rea meneh hodu utu rea"?
Mai nyelven: a Kesztölchöz és Fehérvárra menő hadi útra. Pár
sorral lejjebb "ad viam, que ducit ad Kaztelic", vagyis a
Kesztölcre vezető úthoz. Vagyis hadiút vezetett Fehérvárról
Kesztölcre.
Nem véltelen tehát, hogy 1074 elején is éppen itt táborozott
Salamon király Géza és László hercegek elleni támadásra készülődő
hada.
Tovább »
Rum középkori kastélya
A Helytartótanács térképeit nézegetve, érdekes ábrázolásra
leltem Rum középkori kastélyáról (jelzete: S 12 Div 11 No 25/a2).
Az 1780-ban készült térkép hullámos vonallal még ábrázolja az
épület körüli várárok három oldalát.
Hogy ennek helyén állt-e az 1277-ben említett Árpád-kori torony,
vagy esetleg másutt, azt nem tudjuk. Évekkel ezelőtt
láttam az ún. kiskastély épületét. Nem tudom, most milyen
állapotban lehet? Egy bizonyos, a Rumi család kastélyát valamikor
1532 előtt építették. Utóbbi évben a Kőszeg felé vonuló törökök
előtt meghódolt Rum "vára" is (nyilván e kastélyról van szó).
Tovább »
Ratosnya-Galonya
Közel 8000 erődített helyről vannak adataim a készülő Magyar
Várlexikonban. Ezek egyike a Maros-Torda megyei Déda címszó alatt
szerepel.
M. J. Ackner 1856-ból származó adata: "A
településtől északkeletre 1 mérföldre a Maros jobb partján álló vár
római alapfalakra épült." A többiek (Ipolyi A., Gerecze P.) már ezt
ismétlik.
Mérföldön az akkoriban használt bécsi mérföldet kell érteni (7586
m), nem légvonalban, hanem úton mérve s nyilván a távolság
nagyjából értendő. Dédától északkeletre a Maros jobbpartján talán
az alábbi helyet kellene megnézni:
Tovább »
Újfalu, II. Lajos szálláshelye
Brodarics István váci püspök, a mohácsi vész kortárs
"haditudósítója" említi, hogy a sorsdöntő csata előtti egyik
éjszakát II. Lajos királyunk Macedóniai László Újhely (máshol
Újfalu) nevű, Mohács és Bátaszék közti kastélyában töltötte.
Ennek helyét már régebben Dunaszekcsővel hozták összefüggésbe.
Valóban, az első katonai felmérés a falu határának nyugati részén
feltünteti az Újfalu helynevet. Ennek területén, a mai 56-os főút
mellett látható egy négyszögletes árokkal övezett tipikus középkori
kastélyhely. Ez lesz az!
Tovább »
Úrhida vára
Szent István 1009-ben kiadott, a veszprémi püspökségnek szóló
adománylevele említi - többek között - Úrhida várát, mint egy Fejér
megyén belüli kerület (conpagus) központját.
Sokáig fogalmam sem volt, hol kell keresni a várat, mígnem
észrevettem a 3. katonai felmérés térképén a kis mesterséges
dombot. Ezek szerint Úrhida motte (földhalomvár) volt. Sajnos
napjainkra már csak egy kis maradványa látható a 20. században
szinte teljesen elhordott dombnak.
Tovább »
A Tatárhavas-hágó környékének várai
Orbán Balázs nagy művének VI. kötetében, a 77-78. oldalon
tárgyalja a Tatárhavas - más néven Bodza-hágó - környékének
várait. Szövegének részletes elemzése nem érdektelen, mert a három
várból mindeddig csak kettőt tudtunk azonosítani.
Barna nyíl jelzi az Orbán által Király-hegynek nevezett, katonai
térképeken is szereplő újkori osztrák erőd helyét. Itt, ennek
árkában éjszakázott kísérőivel a nagy székely monográfus.
Innen másnap továbbmentek a lila nyíllal jelölt középkori
kővárhoz, melyet a román pásztorok Németvár néven ismertek
akkoriban. Ez szerintem azonos a német lovagrend 1225 előtt épült
Cruceburg, Kreuzburg, magyarul Keresztvár nevű várával. A korabeli
informátorok szerint a Németvár közelében volt még egy Tatárvár
is.
Ennek felkeresésére azonban, tekintettel hogy még hosszú,
ellenkező irányba vezető gyalogtúra előtt álltak aznap, nem
kerített sort Orbán. Hogy a monográfiában mégis szerepeltethesse,
megkérte egy Bodolán lakó ismerősét, Kósa Sándort, hogy pótolja a
bejárást.
Nem akarom túlbonyolítani a dolgot, a szöveg alapos -
térképes segítséggel történő elemzéséből kiderül, hogy Kósa
ugyancsak a Németvárat kereste fel, de tévesen azt hitte, hogy
az a Tatárvár!
Ergo, a Tatárvárról csak annyit tudunk érdemben, hogy a Németvár
közelében volt, ugyancsak akkori román területen. Román neve:
Cetate. A ciklámen nyíllal jelzett ponton kereshető.
Tovább »
Bekecs vára
A mai napig fogalmam sem volt a zempléni, Szerencs melletti
Bekecs várának létéről. Egy barátom a szerencsi Árpád-tető várának
a nyomozása kapcsán hívta fel a figyelmemet egy érdekes adatra.
Hegyaljai Kiss Géza 1926-ban, Sárospatakon megjelent Monok
története című könyvében egyetlen mondat: "Egy földvár
maradványa van a bekecsi zsidótemetőnél is".
Mint kiderült, a régi zsidó temető a bekecsi Nagy-hegy tetején
volt. A topográfiai térkép alapján valóban várhelynek sejthető. Jó
volna ha valaki megnézné közelebbről is. S hát ugye a helytörténész
sem csak a hasára csapott...
s a mai térkép:
Tovább »
Alsóköröskény-Dovorcsány
Az 1860-as években Nyitraivánka határában előkerült ún.
Monomakhosz-korona kapcsán írtam egy napló bejegyzést:
http://djnaploja.blogter.hu/411915/zoe_csaszarno
Gondoltam, megnézem térképileg mi a helyzet a környéken. Az első
felmérésen a Nyitrába vezető út mellett, a Nyitraivánkával
északról szomszédos Alsóköröskény falu déli szélén egy
mesterséges halom látható. A birtok neve: Dovorcsány. Ez
szlávul udvarhelyre utal. IV. Béla adományozta el 1247-ben a
nyitrai hospeseknek.
Az Árpádok udvarhelyein mindenfelé megtalálható mottékról
(földhalomvárakról) már írtam egy elemzést "Királyi halmok"
címen (www.atreus.atw.hu).
Itt is erről lehet szó. Tán még a nyitraivánkai korona is ezzel
lesz kapcsolatos?
Tovább »
