Mint helynevet, a somogyi Mesztegnyő határába eső Busvár-pusztát régóta ismertem. Tréfás elnevezést sejtettem mögötte. Talán ott busongtak a juhászok, kanászok...
A napokban megnéztem a tízezresen (www.tajertektar.hu) s nagy meglepetésemre a melléklet kép fogad. Meg volnék lepve, ha nem egy vár lenne.
Valaki, aki közel lakik hozzá, igazán megnézhetné:
A szepességi Káposztafalva határában található Marcellvár kapcsán érdekes kérdések vetődnek fel.
Előfordulhat, hogy eredeti névadója („első telepes”) az a Marcell prépost, akit 1095-ben Szent László Lengyelországba küldött az oda menekült leendő Könyves Kálmán királyért.
Ebben az esetben rögtön érthetővé válik, miért éppen az akkori préposttal akarja 1250-ben újjáépíttetni IV.Béla a várat. Egyben kiváló kronológiai fogódzót nyerünk a Marcellvárhoz hasonló archaikus kővárak korára nézvést. Márpedig ezek körül komoly vita van Erdélyben is, ahol számosabb található közülük a Keleti- és a Déli-Kárpátok vonulatainak medence felé eső magaslatain.
Tulajdonképpen Lengyelország felől hasonló szerepe lehetett Marcellvárnak is.
Két Pszet nevű várra is vannak adataink, Nagypszet és Kispszet. Hasonlóan Nagykemlék és Kiskemlék, vagy Nagykladusa és Kiskladusa váraihoz.
Bár várispánságként - hasonlóan Kemlékhez - csak egyes számban emlegetik. 1266-ban Péc nembeli Dénes volt Pszet ispánja, de elődjét, Miroszlávot már a magyar hódítás előtti időben, 1072-ben, IV. Kresimir horvát király oklevele is említi.
Most már csak azt kell megfejteni, vajon hol állt a két Pszet vára? Annyit tudunk, hogy valahol Bosanski Petrovac környékén, mely a vidék jelenlegi legnagyobb települése, a Bihácsot Jajcával összekötő út mentén.
Magán Petrovácon azonban biztosan nincsen sem egy, sem két vár. Tippem Nagypszet azonosítására, a közeli - későbbi nevén - Germecsgrádnak nevezett rom, 3 km-re délre tőle pedig a Gradics nevű másik várhely lehetett Kispszet:
A Szatmár megyei Gilvács váráról eddig csak két történeti adatot ismertünk, a vár pontos helye ismeretlen volt. 1316-ban a kiskirály Borsa Kopasz Jakab ellen királyi várnagya, Bátori János megvédte. Még 1338-ban is volt várnagya, később már nem említik.
Gilvács faluban, Nagymajtény mellett azonban nem ismerünk vármaradványt. De mint tudjuk, semmit sem lehet megtalálni ott, ahol nincsen.
Van viszont Gilvács-puszta Nagyszokond mellett. Valószínűleg itt lesz a keresett vár helye.
Viszonylag ritka dolog, hogy folyóvízről kapja a nevét egy település. Ilyen például Sárospatak, vagy Kölesér. A kettő közt az a különbségek egyike, hogy utóbbi már nem létezik.
A késő-középkorban még jelentős mezővárost a lakosai a török időkben elhagyták és átköltöztek az addig jelentéktelen kis faluba, Szalontára. Nagyszalonta, mint tudjuk Arany János szülőhelye. Ennek határába esik ma a köleséri Várdomb.
Tegnap vettem észre a maradványait a Google-n. Dél-Bihar legnagyobb vára lehetett. Nem véletlen tehát, hogy itt volt a bihari (váradi) egyházmegye egyik főesperességének a székhelye.
Mai megfigyelésemről kell beszámoljak. Eddig ugyanis foglalmam sem volt róla, hogy a Beregszásztól közvetlenül északra található Beregardón (régebbi nevén Végardón) is volt egy vár.
Az első katonai felmérés térképén tűnt fel. A kapcsolódó országleírás is megemlíti a ragyogó kilátást nyújtó hegyen egykor létezett s a térképen is jelzett vár árkait.
Ha valaki arra jár, kérem nézze meg s dokumentálja a helyszínt. Az eddigi szakirodalomban egyáltalán nem szerepel.
Hevesvár helyéről már egyszer írtam, akkor a később lebontott 18. századi kastély előzményének feltételeztem az Árpád-kori várat.
Abból indultam ki - mások nyomán - hogy a török-kori vár biztosan másik helyen lehetett, a mai főtéri katolikus templom körül. Nem akarom részletesen elemezni, milyen sztereotípiák, megdönthetetlennek vélt elméletek alapján indultam ki ebből a dogmából...
Végülis az eredmény szempontjából közömbös. Elemezve a hazai központi helyek fejlődését, Heves kérdésével is újra szembesültem. Mai ésszel azt mondom, a korai vár ugyanott lehetett, mint a török-kori. Magától értetődő ugyanis, hogy ugyanazok az adottságok érvényesültek a 16. században is, mint 5-600 évvel korábban. S általában a legegyszerűbb megoldás a legjobb!
Négyszögletes árkát egy 1762-ből származó térkép még ábrázolja is:
Mindeddig, Thallóczy Lajos és Engel Pál nyomán, rossz helyen kerestem Galas várát. A két jeles történész Banjaluka területén vélte megtalálni, mondván, hogy jelentős hely volt, egy várispánság névadója.
Banjaluka vára azonban már az 1150 körül író arab al-Idríszi művében is szerepel Banja néven. Ugyanakkor adataink szerint Galas a boszniai Ozora irányába esett. Az pedig nem a Verbász, hanem a Boszna mellékfolyója.
Engel megemlíti Dj. Mazalics 1950-ben publikált nézetét is, aki szerint a Velika- és Mala Ukrina találkozásánál lehetett Galas vára. Nos, alighanem ott is volt! Ma Kulasi névre hallgat (magyar fonetikusan írtam).
IV. Béla 1244-ben Ninoszláv boszniai bán megfenyítésére vonuló hada itt táborozott a hadjárat elején. III. Endre pedig 1293-ban Babonics Radoszláv bánnak adományozta Galas várát.
Ezek szerint némileg nagyobbra kell venni a középkori Magyar Királyság területét Boszniában, mint ahogy azt eddig ábrázolták. A Gradina felirat jelzi a várhegyet:
Történelmünk egyik érdekes, ám a későbbi korok földmunkáinak mára áldozatul esett létesítménye volt az a kettős motte (földhalomvár), amelyiket az első katonai felmérés térképe jelez a mai Alsónyék északi határában, a középkori Kesztölc területén.
Ki ne ismerné a legrégibb magyar nyelvemléket, a tihanyi alapítólevél (1055) magyar nyelvű részletét: "inde ad Casteilc et Feheruuaru rea meneh hodu utu rea"?
Mai nyelven: a Kesztölchöz és Fehérvárra menő hadi útra. Pár sorral lejjebb "ad viam, que ducit ad Kaztelic", vagyis a Kesztölcre vezető úthoz. Vagyis hadiút vezetett Fehérvárról Kesztölcre.
Nem véltelen tehát, hogy 1074 elején is éppen itt táborozott Salamon király Géza és László hercegek elleni támadásra készülődő hada.
A Helytartótanács térképeit nézegetve, érdekes ábrázolásra leltem Rum középkori kastélyáról (jelzete: S 12 Div 11 No 25/a2). Az 1780-ban készült térkép hullámos vonallal még ábrázolja az épület körüli várárok három oldalát.
Hogy ennek helyén állt-e az 1277-ben említett Árpád-kori torony, vagy esetleg másutt, azt nem tudjuk. Évekkel ezelőtt láttam az ún. kiskastély épületét. Nem tudom, most milyen állapotban lehet? Egy bizonyos, a Rumi család kastélyát valamikor 1532 előtt építették. Utóbbi évben a Kőszeg felé vonuló törökök előtt meghódolt Rum "vára" is (nyilván e kastélyról van szó).
Közel 8000 erődített helyről vannak adataim a készülő Magyar Várlexikonban. Ezek egyike a Maros-Torda megyei Déda címszó alatt szerepel.
M. J. Ackner 1856-ból származó adata: "A településtől északkeletre 1 mérföldre a Maros jobb partján álló vár római alapfalakra épült." A többiek (Ipolyi A., Gerecze P.) már ezt ismétlik.
Mérföldön az akkoriban használt bécsi mérföldet kell érteni (7586 m), nem légvonalban, hanem úton mérve s nyilván a távolság nagyjából értendő. Dédától északkeletre a Maros jobbpartján talán az alábbi helyet kellene megnézni:
Brodarics István váci püspök, a mohácsi vész kortárs "haditudósítója" említi, hogy a sorsdöntő csata előtti egyik éjszakát II. Lajos királyunk Macedóniai László Újhely (máshol Újfalu) nevű, Mohács és Bátaszék közti kastélyában töltötte.
Ennek helyét már régebben Dunaszekcsővel hozták összefüggésbe. Valóban, az első katonai felmérés a falu határának nyugati részén feltünteti az Újfalu helynevet. Ennek területén, a mai 56-os főút mellett látható egy négyszögletes árokkal övezett tipikus középkori kastélyhely. Ez lesz az!
Szent István 1009-ben kiadott, a veszprémi püspökségnek szóló adománylevele említi - többek között - Úrhida várát, mint egy Fejér megyén belüli kerület (conpagus) központját.
Sokáig fogalmam sem volt, hol kell keresni a várat, mígnem észrevettem a 3. katonai felmérés térképén a kis mesterséges dombot. Ezek szerint Úrhida motte (földhalomvár) volt. Sajnos napjainkra már csak egy kis maradványa látható a 20. században szinte teljesen elhordott dombnak.
Orbán Balázs nagy művének VI. kötetében, a 77-78. oldalon tárgyalja a Tatárhavas - más néven Bodza-hágó - környékének várait. Szövegének részletes elemzése nem érdektelen, mert a három várból mindeddig csak kettőt tudtunk azonosítani.
Barna nyíl jelzi az Orbán által Király-hegynek nevezett, katonai térképeken is szereplő újkori osztrák erőd helyét. Itt, ennek árkában éjszakázott kísérőivel a nagy székely monográfus.
Innen másnap továbbmentek a lila nyíllal jelölt középkori kővárhoz, melyet a román pásztorok Németvár néven ismertek akkoriban. Ez szerintem azonos a német lovagrend 1225 előtt épült Cruceburg, Kreuzburg, magyarul Keresztvár nevű várával. A korabeli informátorok szerint a Németvár közelében volt még egy Tatárvár is.
Ennek felkeresésére azonban, tekintettel hogy még hosszú, ellenkező irányba vezető gyalogtúra előtt álltak aznap, nem kerített sort Orbán. Hogy a monográfiában mégis szerepeltethesse, megkérte egy Bodolán lakó ismerősét, Kósa Sándort, hogy pótolja a bejárást.
Nem akarom túlbonyolítani a dolgot, a szöveg alapos - térképes segítséggel történő elemzéséből kiderül, hogy Kósa ugyancsak a Németvárat kereste fel, de tévesen azt hitte, hogy az a Tatárvár!
Ergo, a Tatárvárról csak annyit tudunk érdemben, hogy a Németvár közelében volt, ugyancsak akkori román területen. Román neve: Cetate. A ciklámen nyíllal jelzett ponton kereshető.
A mai napig fogalmam sem volt a zempléni, Szerencs melletti Bekecs várának létéről. Egy barátom a szerencsi Árpád-tető várának a nyomozása kapcsán hívta fel a figyelmemet egy érdekes adatra.
Hegyaljai Kiss Géza 1926-ban, Sárospatakon megjelent Monok története című könyvében egyetlen mondat: "Egy földvár maradványa van a bekecsi zsidótemetőnél is".
Mint kiderült, a régi zsidó temető a bekecsi Nagy-hegy tetején volt. A topográfiai térkép alapján valóban várhelynek sejthető. Jó volna ha valaki megnézné közelebbről is. S hát ugye a helytörténész sem csak a hasára csapott...
s a mai térkép:
2006. szeptember 11-én kezdtem blogot írni. Csepregen élek, ahol részt veszek a helyi közéletben. Amúgy pedig várkutató és történelmi-földrajzi érdeklődésű ember vagyok. Szenvedélyem a könyvek, térképek gyűjtése. Emellett szeretek sportolni, természetet járni. Cégem fő profilja a régészettel és a települések rendezési terveivel kapcsolatos szakmai-tervezési tanácsadás. Honlapom: www.atreus.atw.hu
